Tények, és tévhitek a kávéról.


Sokszor hallottam már, hogy a kávé fogyasztása egészségtelen ezért utánajártam a dolognak. A Házipatika honlapján találtam a következő cikket:

Tények, és tévhitek a kávéról.

1: A kávé vízhajtó hatású és csontritkulást okoz
Kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Napi 2-3 kávé nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. 

2: A kávénak csak káros hatásai vannak
A kávé (mértékletesen fogyasztva) nagyon jó hatással lehet a szervezetünkre. Tudta-e például, hogy a vörösáfonya, a sütőtök, a paradicsom és az étcsokoládé mellett a kávéban is nagyon sok az antioxidáns? 

Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket a káros szabadgyökökkel szembeni küzdelemben. "A civilizációs ártalmak miatt szervezetünkben felszaporodó káros szabadgyökökkel az élelmiszerekben megtalálható antioxidánsok képesek felvenni a harcot"- mondja Szűcs Zsuzsanna, a Nestle dietetikusa. Kedvező hír az is, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kávé egyébként niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is tartalmaz, a koffein pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, miközben kalóriatartalma elenyésző - tehát üresen vagy édesítőszerrel fogyókúrázóknak is hasznos.

3: A kávé rossz hatással van a szívre, és akinek magas a vérnyomása, nem ihat kávét
A legfrissebb kutatások szerint a jól beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan fogyaszthatnak napi 1-3 csészével. A koffeinfogyasztás ugyanis nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. 
Ma már egyre inkább azt igazolják a kutatások, hogy a koffeint kávé formájában fogyasztóknál még egyfajta védőhatás is megfigyelhető. Egy, 65 év feletti fogyasztók körében végzett kutatásból az derült ki, hogy akik naponta több mint 4 csésze kávét ittak, azoknál kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik ennél kevesebbet fogyasztottak. Ezt a hatást viszont csak azon résztvevőknél tapasztalták, akik nem szenvedtek magas vérnyomásban vagy ezen betegségük nem volt súlyos. A fekete tea, kóla, koffeinmentes kávé vagy gyógytea esetében ez a hatás nem volt észlelhető. A hatás feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhető. A mérsékelt, napi körülbelül 300 mg-nyi, tehát körülbelül 3 csészényi kávé fogyasztása általában nem ad okot egészségi aggodalmakra azoknál, akik egyébként egészséges, kiegyensúlyozott életmódot élnek.

4: az instant kávé nem is kávéból készül
az instant kávé valódi kávéból készül, mégpedig arabica és robusta fajták keverékéből. A keverési arány miatt lesz más és más az üvegbe zárt granulátumok illata, íze. 

Az őrölt pörkölt kávét lefőzik, majd kivonják belőle a vizet - így lesz belőle száraz granulátum. Ez az oka annak, hogy az instant kávéhoz forró vizet kell önteni ahhoz, hogy visszakapjuk az eredeti, lefőzött kávét. "Sem tartósítószerre, sem adalékanyagokra nincs szükség, hogy a kávégranulátum megőrizze frissességét" - mondja Tóth Tímea dietetikus. Az instant kávé antioxidáns hatású polifenol tartalma sem tér el a hagyományos, főzött verziótól, és az élénkítő hatása sem gyengébb, mint az ugyanolyan fajtájú és pörkölésű, szemes kávéból főzött nedűnek.

5: az erős kávé a jó, a tej tönkreteszi a kávé hatását
Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben. A pörkölés ugyanis csökkenti a koffeintartalmat. A feketénkhez hozzáadott tej viszont nem ront sem az élénkítő hatáson, sem az antioxidáns-tartalmon. 

Az antioxidánsokról egyébként jó tudni, hogy a szervezetünk öregedéséért is felelős szabad gyökök ellen nyújtanak némiképpen védelmet. Számos antioxidáns hatású tápanyagot ismerünk, legismertebbek talán az A-, a C- és az E-vitamin, illetve a polifenolok, de jó tudni, hogy a zöldségek, gyümölcsök élénk színét adó anyagok is antioxidáns hatásúak. A kávé mellett többek között a vörösbor, a kakaó és a bogyós gyümölcsök is jelentős polifenol tartalommal rendelkeznek. Étrendünk javasolt antioxidáns tartalmára vonatkozóan pillanatnyilag tudományos ajánlás nincs. A világ számos pontján készült táplálkozási felmérések eredményei szerint az átlagos napi polifenol-bevitel 1 gramm körül alakul. 

Nos, úgy gondolom elűztük a kávémumust. 

Térjünk vissza kicsit a hidratációs hatásához:

A Stirling egyetem kutatója,  Stuart D. Galloway kiszámolta a leggyakrabban fogyasztott italok hidratációs indexét (BHI). Minél kevesebb távozik egy italból két órán belül a vizelettel, annál nagyobb a BHI-je. Az alap a tiszta víz, amelynek értéke 1. 

A kávé BHI értéke 0,91. A teljes tej BHI értéke: 1,5.

Tehát, ha a kávénkat tejjel fogyasztjuk, csökkenthetjük a kávé dehidratációs hatását.

Meglepő, de a kutató  szerint néhány pohár sör, vagy tea ugyanúgy hidratál, min a víz.


Megjegyzések